Egyre inkább beindultak a találgatások, ki nyeri idén az irodalmi Nobel-díjat; a fogadóirodákban már gőzerővel teszik a tétjeiket, és folyamatosan változik, ki vezeti a listát. Amikor Károlyi Csabával, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettesével vitattuk meg az idei esélyeket, több portál is Krasznahorkai László nevét emelte az élre.
Magyarok az esélyesek között
A fogadóirodák szerint miért nőtt hirtelen a magyar író esélye? Károlyi Csaba szerint ez véletlenen is múlhat, bár hozzátette, hogy Krasznahorkai nagyon népszerű, főleg a német nyelvterületen és Amerikában, ahol a keleti part elit értelmiségi köreiben eddig is nagy népszerűségnek örvendett.
Van esély rá, hogy Krasznahorkai László megkapja a Nobel-díjat. Mindemellett nem érdemes különösebben foglalkozni a fogadóirodák tippjeivel, amik pénzeket szednek
– mondta a kritikus, aki azt tapasztalja, hogy általában nem az kapja a díjat, akit a fogadóirodák a legnagyobb esélyesnek tartanak. „De nagyon boldog lennék, ha Krasznahorkai László vagy Nádas Péter kapná, akik mindketten évről évre ott vannak az esélyesek között.”
A magyar irodalmi közeg mindig latolgatja az esélyeket, fogalmazott Károlyi, aki szerint Kertész Imre 2002-es díjazása után olyan hangokat lehetett hallani, hogy „szegény Esterházy Péter vagy Nádas Péter már biztos sosem kapja meg”, mivel 15–20 évente adódhat, hogy egy kis nyelv irodalmából valaki „befutó” lesz. Ha Krasznahorkai vagy Nádas Péter kapná a díjat, az a kritikus szerint nyilván pozitívan hatna a két szerző megítélésére; hozzáfűzte, hogy ők már most is világsztárok, legalábbis Magyarországról nézve. Népszerűségük biztosan tovább nőne, és rajtuk keresztül talán több magyar íróra irányulna figyelem, ahogy Kertész Imre díja után is történt.
Azt is szokták latolgatni, hogy ha egy író megkapja, akkor saját országában, a kulturális életben vagy a közéletben ennek milyen hatása van. Ha ők nyernének, biztosan többet kellene nyilatkozniuk.
Ekkor felvetettük, hogy időnként mindketten megszólalnak. Krasznahorkai például az év elején nemzetközi színtéren is kritikus hangvételben beszélt a magyar társadalom felelősségéről, nem csak a hatalomról: „a társadalom is tehet róla”.
Igen, de Nobel-díjasként nagyobbat szól, ha a magyar viszonyokat kritizálja. Amikor egy író megkapja a Nobel-díjat, saját országában is pezsdíteni tudja a kulturális és politikai életet
– jegyezte meg Károlyi, hozzátéve, hasonló jelenség volt Elfriede Jelinek 2004-es díja után Ausztriában vagy például a török Nobel-díjas Orhan Pamuk esetében is.
Sokan azt hiszik
A Nobel-díj kapcsán gyakori hiedelem a fogadás, ami Károlyi szerint viccesen hangzik, valójában azonban ráirányítja az emberek figyelmét az irodalomra. „Az irodalom népszerűsítése szempontjából nem is akkora hülyeség a fogadóirodás díjlatolgatás.”
A másik gyakori hiedelem a jelölési rendszerrel kapcsolatos, amely az évtizedek során változott. Alfred Nobel végrendelete szerint a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Később azonban a rendszer bővült: ma már nemcsak a Svéd Akadémia tagjai, hanem más akadémiák, intézmények, társaságok, írószövetségek is jogosultak javaslatot tenni.
A jelöléshez szükséges jogosultságot továbbra is a Svéd Akadémia határozza meg, és évente kiválasztott személyek és szervezetek kapnak meghívást a részvételre.
1973-ban például négy magyar írót jelöltek Nobel-díjra: Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Mécs Lászlót és Weöres Sándort; a listán szerepelt még többek közt Jorge Luis Borges, Simone de Beauvoir, Friedrich Dürrenmatt és Thornton Wilder is. A díjat Patrick White kapta epikus és pszichológiai elbeszélő művészetéért.
Sokan azt hiszik, ha jelölték Illyés Gyulát vagy Weöres Sándort, biztosan Nobel-díjat kapnak, de ez nem így van. Évtizedeken át sok jelölés érkezett, mégsem kapták meg a nagy magyar írók.
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Nobel-bizottság döntése politikai, kulturális vagy esztétikai szempontok alapján születik-e. Károlyi szerint nehéz eldönteni, mivel a szempontok keverednek. A bizottság nagy szakértői bázissal dolgozik; a nagy nyelveknek külön előolvasói vannak, akik fordításban is áttekintik a műveket, mivel például kínaiul nem olvasnak.
A fogadóirodáknál leggyakrabban Murakami Haruki neve merül fel, idén új jelölt Christine Rivera Garca, de Thomas Pynchon is nagy esélyes.
Pynchon már megkaphatná; remek író, hasonlóan nehéz olvasmány, mint Joyce, aki nem kapta meg. A Súlyszivárványt sem könnyű elolvasni, bár Széky János igen sok energiát beletett, hogy készítsen belőle egy fantasztikus magyar fordítást.
Károlyi Csaba szerint a Nobel-díj jelentősége abban is rejlik, hogy ráirányítja a figyelmet az irodalomra, különösen azok számára, akik egész évben nem olvasnak; a díj a jelenkor irodalmára, a világ irodalmára hívja fel a figyelmet.
A Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj nyertesét 2025. október 9-én, csütörtökön hirdetik ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
